2009. október 27., kedd

mikroklíma

A hosszúhétvégét kihasználva, Szlovéniába látogattunk. Lijak kedves ismerős, reméltük tárt karokkal vár majd minket. A Solaris magján kívül csatlakoztak hozzánk más klubbokból is, jöttek enerdzsisek, erbornosok a jó társaság adott volt.
Péntek hajnalban álmoskásan, szemerkélő esőben találkoztunk, a JPG féle rettenetesen finom pálinka törölte ki a szemekből a csipát, na persze nem kóstoltuk meg, itt még nem mertük.. elég volt csak ránézni :) Komoly logisztikai problémát okozott a csomagok elpakolása, a kelleténél 10cmerrel rövidebb rakterű buszba és a két személyautóba de végül betuszkoltak a srácok mindent (a pálinka is befért). Kezdetét vette hát a kirándulás. Az előrejelzések nagyon gonoszak voltak velünk egész megelőző héten, nem tudtuk biztosan milyen idő fogad majd minket.. persze óriás repülésekre készítettük fel magunkat meg a többieket is..:) Igazából sejtettük, hogy nem lesz az igazi, viszont annyira szörnyűségesen rossz, télies időjárás volt itthon a héten, hogy már maga az innen elutazás is feldobott.. az első bizsergés, a hegy megpillantásakor jött..(kiderült, hogy az nemisaz) :) mindenestre a bizsergés jött ettől is.. a következő hegyvonulatnál is jött de az sem a Lijak.. még jó hogy ennyire szeretjük és ismerjük.. már mindenhova odaképzeltem amikor végre tényleg megpillantottuk.. nem volt könnyű észrevenni mert már csepergett az eső és kb orkán erejű szél tépte a fákat..tudtam, ez csak átmenetni és egyértelmű teljes meggyőződésen alapuló optimizmusomat igyekeztem gyakran megosztani a többiekkel is, Jó lesz ez, erre számítottunk :)

A szállást elfoglaltuk aztán irány Trieszt. Most jártam ott másodszor.. mindkét alkalmat a kényszer szülte, merthogy nem lehetett repülni de tavaly legalább a nap sütött, most a tengert alig lehetett kivenni a háttérben.. íteletidő. Szaporára vettük a lépéseket a városban, bár legalább a szűk sikátorok közé nem fújt be a szél.. Mindenki pizza evésre állította be a pocakot már csak ez legyen meg, egy pizzéria fellelése.. nem egyszerű a feladat, főleg olaszországban :) Valahogy nem olyan mint nálunk a körút, hogy minden lépésnél tömnék beléd a giroszt vagy akármit.. már-már feladtuk és indultunk vissza a buszhoz, hogy majd eszünk a mi jó kis megszokott helyünkön amikor megláttunk egy éttermet. Mmmmmm megérte a sok sétát :) Komoly fejtörést okozott az étlap.. nehezen született döntés, hogy pizza vagy tészta. Tészta lett végül, kagylós aldante.. nyami. A többiek arcán is elégedettséget véltem felfedezni távozás után. Egész éjszaka tombolt a vihar.. a kollégium ahol megszálltunk olybá tűnt mint egy kutyaól ami mindjárt szétesik.. süvített a kis réseken át a szél, néha becsapodott valami ajtó.. ennek ellenére én még reméltem, bíztam a jó időben :) Optimizmusom töretlen.
Másnap jó kis koleszos reggeli (el vannak ezek a fiatalok kényeztetve..) na ne svédasztalt tessék elképzelni, ahogy kell kenyér, mortadella, sajt ilyenek.. ezután gyors készülődésnek kellett volna következnie éshogy repülés meg minden.. de sajnos a tornádó nem csitult. Érdekes volt, néha teljes szélcsend amiből aztán szélroham.. persze többen csak a szélcsendes időszakokat vettük észre, hogy ez már jóó menjünk nézzük meg a leszállót.. megtettük de inkább szélroham. Az aratás, vetés után, (farmville) ötletelgetéseink eredményeként barlangtúrára indultunk a közelbe.. de sajnos egy r*hadt barlangot sem bírtunk találni. Helyette viszont nagyon kedves kis szerpentinek és olasz falucskák közt cikáztunk, bűbájos kiscicával játszottunk és közben kémleltük az eget, hogy na talán már tisztul..ahh mégsem. 2 órára bejavulást vártunk, az idő közeledtével feladtuk a barlangkeresést.. inkább beszerzésre került pár üveg limonchello meg Lasko.. Csodák csodájára kicsit megkésve bár de lassan-lassan oszladozni látszodtak a felhők. Gyorsan összeverődtünk, nagy nyüzsgés vette kezdetét, végre repülünk! A 9 fős buszba betuszkoltunk 12 ernyőt és embert, ültek a fiúk ölébe a lányok és fordítva, csak repüljünk már.. starthely, természetesen 0 szél, inkább gyenge hátszél de ez már jó, nekünk ennél nem kell több :) Gyors bekészülődések és gyors lecsúszások majd gyors kedélyállapot javulások :) Két földhözragadt hét után maga a menyország.. gyönyörűséges ez a hegy. . második bizsergég! Ha eddig minden feketenek tűnt akkor most minden fehér és benne volt a levegőben, hogy a másnap szuper lesz.. kicsit olyan mintha az egy évvel ezelőtti események ismétlődnének.. Mégcsak fel 5 belefér egy második kör is.. szaladtunk szinte a starthelyre, itt már bizonytalan voltam. Tapasztaltuk ezt tavaly is, hátszél, lee oldal.. megérkezve élénk befújások voltak, hátulról.. no én itt le is mondtam róla de páran csomagolni kezdtek.. gondoltam megnézek pár startot segítek majd összeszedni őket a starthely alól de szerencsére gyengültek a befújások már inkább 0 szelet éreztem.. 2perc bekészülődés és már a levegőben is voltam.. ahogy tudtuk is ezt előre, lee oldal.. na nem a tavaszi Tolmin féle rambacamba, ilyen kedves, folyamatos rotor amikor már érzed, hogy legalább valamit kell dolgozni az ernyővel. Alig süllyedtem néha még becsippant a vario is, többieket láttam magam körül, főleg tapasztalatlanabb pilótákat, volt kis csikicsuki frontstall.. Vulva kezes.. megoldottuk, spiráloztunk aztán szépen leszálltunk, jól esett.. Páran először éreztek ilyet, nekik nagyon tanulságos repülés volt ez.. Ezekután pedig fannolás következett.. kis malőr csuszott a programmenetbe, voltak apró félreértések, elveszések, megtalállódások, közben meg mámorosodás. Szerencsére összeérett a nonó reggelinél elkobzott méze és a nagyon rossz pálinka és majdnem megfelelő hőmérsékletre hűlt a limonchello és melegedett a sör :) Mikor már keveredett az alkohol és a hangulat fokozódott, addigra megérkezett mindenki, tisztázódtak a dolgok, majd együtt közösen indultunk a jó kis marco poloba. Ha a tulaj véletlenül olvassa ezt a blogot, remélem észbe kap és sürgősen tesz valamit mert a nagy elvárásokért cserébe kaptunk egy olajszagú fütetlen sátorhelységet olyan pizzákat amiket itthon is bármelyik sarkon kaphatnánk.. ennek ellenére jót szórakoztunk.. Felcsigázva hajlottunk bele az álomba..

Vasárnap ahogy lehetett, siettünk fel a starthelyre. Vékony cirrus réteg takarta a napot, viszont semmi szellő, főleg nem hátszellő. Az első lecsúszásnál már forgott a kamera a fejemen, jól összeszedtem magam meg a bátorságom a szőlőkarók felett, aztán huzogatni kezdtem, csak olyanokat amiket biztonsággal tudok.. jó kis adrenalinfröccs már délelőtt :) Gyorsan vissza, csak az a fránya cirrus nem akart eltakarodni.. néha amikor pici lukakon átbujt a napsugár, azonnal jöttek a jó befújások, elképesztően termikus a hegy..már nagyon akart dolgozni mi meg nagyon meg akartuk lovagolni már. Várakozás után inkább egy újabb lecsuszás mellett maradtunk, megpróbáltam Majáról (Nonó ernyője) felvételeket készíteni, cserébe ő meg Vulvát fotózta :)


Mikor elkeztdünk csomizni, egyszerre csak eltünt a cirrus, sunshine, happy :) Pár ernyő már nivó fölött bóklászott de sajnos nagyjából ennyi is volt. Felértünk vártunk még de sajnos a sok eső meg a front győzött.. ennyi napsütéstől még nem tudott kiszáradni a talaj. Optimizmusom itt inogott meg előszőr.. még bekötöttem, aztán az "égbe énis felfutottam..."


jött egy újabb bizsergés, az utolsó. A leszállóból nézve nagy meglepetésemre jött a piros RC alatta dro és húzott neki egy gyönyörűséges SAT-ot asszimetrik spirálba átvezetve.. igazán büszke voltam :* Ez volt a cayenne2-vel az első.

Szó mi szó, valamiért nagyon szeretek itt. Mégha nem is adja úgy.. egyszerűen itt lenni, izgatottnak lenni, együttlenni.. boldogságos érzés. Kellett ez nagyon már. Húdehosszú :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése