Ami Liga FAI2 forduló

Kis beszámoló a FAI2-es versenyről ahogy én láttam. Sajnos kivételesen fotók nélkül.

Szeretem a Liga versenyeket. Ugyanarra a hegyre készülünk, mint egy "átlagos" távrepülő napon, valahogy mégis minden más ilyenkor hiszen versenyezni megyünk. Egymással, önmagunkkal. Ilyenkor minden kiélezettebb. Más dolgokat figyelünk. Feladat van. Nem elég ha elfúj a szél valamerre.. Ez a hétvége pedig a Liga sorozatból is kiemelkedett, hiszen FAI2-es verseny volt. Magunkban persze gondolhatjuk, hogy igazából ez egy kis verseny, esetleg játék, mégis más érzés felmenni az Egedre, hogy a starthely elvan különítve, hogy találkozhatunk az itthoni top pilótákkal, hogy külföldi pilóták is megtisztelik.

Első nap sajnos törölve lett a task, az időjárás lehetőséget adott, hogy rápihenjünk a hátralévőnapokra. A nap tréning része este kezdődött, amikor egy nagy kört alkotva a sátraknál elkezdett körbejárni egy üveg a jelenlévők közt, aztán még egy és még egy.. szóval készültünk a versenyre :)Péntek reggel egy nem várt felhőszörnyeteg mászott ránk és öntött a nyakunkba egy nagy dézsányiesőt, ami eléggé elis kente a szánkat. Amadé azonban szerencsére optimista volt, elindult a felszállítás a hegyre. Napközben szép de nem túlfejlődő karfiolok nőttek az égre ezért kiírtak egy óvatos feladatot késői ablaknyitással. Nem verseny helyzetben, talán magamtól el sem indultam volna azok közt a felhők közt, utólag viszont már látom, hogy inkább a nagy felhőárnyékok elől kellett menekülni, nem pedig a felhők alól, elől. Sajnos a szélirány megvicelte a kiírást, bár ezen a napon nagy teljesítménynek bizonyult a kitekerés is. Magam részéről Bogácsig jutottam oldalazva, páran kicsit tovább de célbaérő nem volt. Az este legalábbis részünkről az előzőnél nyugottabban telt, szombatra ígérték a legjobb napot.

Másnap virradóra valóban kék ég fogadott. A felszállítás időben elindult a DNY-i oldalra, valamiért a feladat kiírása mégis sokat csúszott. Mikor mi a hegyre értünk fél 12kor olyan befújások jöttek, hogy semmi kétségünk nem volt, nagyon bika nap lesz. Mire viszont megszületett az aznapi feladat, egy cikk-cakkos útvonal a szikszói kocsmáig, úgy tünt, hogy leállt az idő, a szél pedig teljesen oldalas lett. A tűző nap a 34 fokos hőség, embertpróbáló. Egy két embernek sikerült elindulni hárta de óriási lukak voltak az időben. Nálam 3/4 4kor szakadt el a cérna, nagy nehezen napszúrás gyanúval, túrtam valami helyet a startnál és az első nemérdekelt milyen erős és oldalas befújásba elstartoltam. A délies szélben kitartottam az egyetlen koncepcióm mellet, elmentem egész balra, a déli vállig, hátha. Becsippant a varióm, ami úgy tűnt akkor már eleve nagy szó. Próbálkoztam jobbra-balra, nem találtam semmi határozottat mégsem veszett nagyon a magasságom. Egy bátrabb balra próba után, amikor már egész a DKi oldal felé csúsztam, megtaláltam amit kerestem. Határozottan megtaláltam :) Ekkor startolt egy tandem is rám, nagy segítséget nyújtott, nehezen tudtuk így is centirozni a buborékos termiket, így ketten emelkedtünk már 1500m fölé. Lenézve a starthelyre,
hirtelen nagy repülési kedv támadt, a hegy előtt kavargott a sok színes folt. Két ismerős folt, viszont egész a DKi starthely előttről, nagyon határozott emelkedésbe kezdett. Béci és Lóri voltak. Otthagyva a sajátunkat a tandemmel, olyan 1800 méteren, becsatlakoztunk Béciékhez és nekivágtunk. Ahogy siklottunk át láttam, hogy na ők nem azok akikkel tartani tudom a lépést :) Az első pont Kács falunál volt, a Bükk lábánál mentünk. Még Cserépfalunál találtunk valami buborékost és olyan 1700 méterről csúsztunk rá a Kács előtti erdősávra. Megcsináltuk a pontot, majd próbáltunk mindenbe kapaszkodni amibe lehetett, így viszont sodródtunk le az útvonalról. Lóriék a Bükk felé keresgéltek én viszont inkább a 2. pont fele Emőd irányába. Amikor találtam valamit, hátulról, magasabbról, mindig rám másztak, én meg egyre lejjebb kerültem. Itt kijöttek a különbségek az ernyők közt, mindenesetre Lóriék sem jutottak sokkal tovább. Viszont közeli szemkontaktusba kerültem egy őzzel, nagy élmény volt 30merről. :) Aznap sem lett célba érő, egy Szerb versenyző, illetve Vértes Balázs jutottak el közel a 3. pontig. Este újra fesztivál hangulat uralkodott a reptéren (már azok körében akik nem kaptak hőgutát vagy nem repültek :) )

Vasárnapra hőséget ígértek, gyenge széllel, gyenge termikekkel. DK-i oldalra indult a felszállítás. A feladat ismerős volt, az előző havi fordulónál egyszer már ki lett írva, a Bükköt hátulról kerülve Vadna céllal, 50km. Az ablak kinyitott, majd fél órával később, mikor pont az első pár versenyző elstartolt, megjelent a légügyi hatóság és leszálltak helikopterrel a leszállóba. Itt kicsit alább hagyott a startolási kedv de "szerencsére" a befújások is elmaradtak. Olyan 1 órát főttünk a levünkben, mikor a helikopter elment, a befújások pedig megjöttek. Sorra pattantak el az ernyők. Elstartolam énis, mikor felnéztem a hegy fölé, közel 30 ernyő festette az eget jó magasan. Mire mi bolyba verődbe kitekertünk, az előttünk lévők már elindultak, illetve ketté osztódtak, az elejét már egész alacsonyan láttam a Bükk fölött, a második boly pedig magasan haladt a Bükk felé. Egész jó tempóban haladtunk, aztán lassan az előttünk lévő kissé beragadt bolyt beértük. Majd páran megléptek előre, páran meg lemaradtak de alapvetően továbbra is jól haladtunk. Meglett gyorsan az első pont, majd a második. Az utolsó már a cél volt, 26km-re. Beértünk még a legelső bolyból is párat, aztán ketten egy másik ernyővel az egyik felhő alatt tovább és magasabbra tekertünk mint a többiek ami utólag nagy mázli volt, mikor elindultunk, az előttünk lévők alacsonyra kerültek. Még 11km volt a célig, amikor kikoppantak Dósa Ricsi, Botond  és Lóri maradtak csak a cél felé vezető erdősáv előtt. Az utolsó 5km-nél beértem még egy ernyőt, alacsonyan girhelt de otthagytam. Reméltem innen már bármi gyenge lesz megtekerem, biztosan beérek. Csakhogy a völgyben élénkült a szembeszél, így sajnos 3km-re a cél előtt földet ért a lábam. Mellettem potyogtak le a többiek is, még Kriszta csatlakozott a végén. Akit pedig otthagytam, Rácz Balázs és vele Szegedi Miki éppen beértek Vadnára. Innen is gratulálok nekik! Gyönyörű útvonal volt. 17:15ig földön kellett lenni, olyan fél 5 körül szálltunk le, esélytelen volt visszaérni a GPS-ekkel 19:00ig. Visszaszállítódtunk olyan 21:00 környékére, addigra szinte mindenki hazament. Lezajlott a családias eredményhirdetés, majd fáradtan hazaindultunk. Személy szerint nagyon élvezetes 4 napot töltöttem Egerben, óriási köszönet Aminak a szervezésért!

Sok tapasztalással, együtt repüléssel gazdagodtam, mondhatni "kikupálódtam" :D
Szeretem a Liga versenyeket. :)

Eredmények:

Összetett:

1. hely: Vértes Balázs

2. hely: Rácz Balázs

3. hely: Falucskai Lóránt

Női:

1. hely: Juhász Katalin

2. hely: Ákos Zsuzsa

3. hely: Beretka Kriszta

tavasz

Az idei szezont új ernyőparkkal várom, szerény célokat kitűzve magam elé. A szerény kifejezés talán kicsit szerény :) Szóval úgy érzem kijár már egy 100km-es távolságrepülés, amihez az ernyő adott! (SOL - Synergy4 becses nevén Szimat Szimonella), az időjárás sem várat magára sokáig..szóval csak pilóta kérdése az egész, nem nagy ügy :)
Végülis a másik célhoz is csak pilóta kell de most úgy látom ez több idő-energia befektetéssel járó project. Az új kiscsaj (Icaro - Nikita2), remélhetőleg szépen pörgicsél majd nyár végére a fejem fölött, akárcsak egy helicopter ;)
Ámen.

vágyakozás

"Aztán jöhetne a tél és gyorsan múlhatna!
És azután ismét csak elérnénk a tavaszba!
De jelenleg mindezekről én csak álmodozom,
miközben szobám árnyékában tartózkodom. "

Várom reményteljesen a szárnybontogatást, hosszú-hosszú hónapok óta..
Megérte? Meg! De meg ám :)

First Acro Steps

Elkészült első "ego" filmem :)

http://www.youtube.com/watch?v=2-ozKFWiLH0

Valahogy így telt el ez a nyár. Sok pörgés-forgás, örömködés, izgalom, tanulás. A cél a megtanult manőverekből a Tökéletes kör, másnéven Khatalin kombó :) megrepülése volt. Ez pedig az utolsó nap utolsó körében sikerült makulátlanul először és nagy örömömre forgott a kamera.
A híres kombó ami a videón is látható, egy asymmetric spirál átvezetés loopingba, majd asymmetric spirál átvezetés asymmetric sat-ba a végén pedig egy wingover átvezetés asymmetric sat-ba. Nahát így :)

Hopp on Hopp off

Szégyenletesen hanyagolodott itt minden, eltelt egy szezon, végetért a liga. Rengeteg sok élménybeszámolással tartozom, biztatnám az erre járót, legyen még kis türelemmel felém.
Éhség csillapításként dobok azért pár koncot :)

Ez a nyaram nem a távolságrepülésről szólt. Sokan akik lelkesen próbálkoztak hétről hétre, mondják, annyira nem is voltak nagy idők, azért szép számmal születtek így is irigylésre méltó nagy repülések. Bizakodva vártam leendő ernyőmet, ami mindenféle okok miatt a mai napig nincs a fejem fölött.. nem tudom, talán nem is lesz. Ha esetleg mégis, majd elképzelhető, hogy örülni is fogok neki, mindenesetre ez a szezon elment.. nade nem haszontalanul :)

Rengeteg örömömet leltem a repülésben így is, egy kicsit másképp, újra felfedezve a szépségét és ami mögötte van. A sok-sok munkát, energiát, pénzt amit pilóták beletesznek azért, hogy még tökéletesebben sikerülhessen egy-egy egyszerűbbnek látszó manőver. Sikerült bepillantást nyernem az acro világába, ami mostmár biztosan állíthatom nem egyszerű műfaj :) Elképesztő, hogy 1 látványos percért mit megtesznek, szinte zombiként a fanatikusok.. és abban az egy percben mennyi minden benne van.. és hogy mit sikerült lefordítanom ezekből magamnak? Meglátjuk :)

Hétvégén viszont próbáltam kicsit visszakalandozni a távolságrepülésbe, nem sok sikerrel :) A Liga utolsó fordulóját rendezték volna, ha az időjárás bele nem szólt volna. Így viszont igen szűk társaságban, igen jó hangulatban osztották ki a díjakat szombat este. Sajnos több díjazott, indokkal vagy anélkül nem jött el azért nah..eltelt így is az este, megünnepeltünk mindent és mindenkit :)

Összetettben:

1. Ambrózy Péter

2. Nyers Attila

3. Falucskai Lóránt

Csajoknál:

1. Ákos Zsuzsi

2. Németh Adrienn

3. Juhász Katalin

Újonc kategóriában pedig:

1. Juhász Katalin

2. Sörös Róbert

3. Kerényi Dávid

Ezúton is köszönetet mondanék a szervezésért Amadénak, a 4 érvényes nap ellenére, rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodhattam, amit remélem jövőre lesz alkalmam felcsillantani ;)

83.5%os hétvége

Csak mert 100%os nincs :) Az elmúlt két hónap legjobb hétvégéje volt ez. Kényelmesen elfért benne egy kis távrepülés, kis gyakorlás és még hegynél repülés is volt, nem is akármilyen fajtából!

Szombaton huzógatós napra készülve mentünk le Kalocsára, még a GPS-t is itthon hagytam. A csörlőkezelők szinte kinevettek minket, hogy minek megyünk egyáltalán amikor 2 óra múlva úgyis esni fog de az a bizonyos kukorica birizgálja mindig a popsit :) 4esben mentünk, út közben kényszeredetten tört rám az álmosság, mire leértünk legszívesebben bekuporodtam volna a hátsó ülésre. Erre Wg és még páran már bekészülve várják a kötelet, hűha mondom akkor ideje felébredni ez nem játék :) Felhúzzák őket és már mennek is hátszélbe ejha.. na erre nem számítottam :) Második körben nekem is sikerült fentmaradni és végre valahára összeverődtünk mini csapattá, Emcsivel és JPGvel. Bugyuta volt minden, a kölcsön GPS a szedett vedett öltözet, a varió is csak lógott elől és még a táv is bugyuta volt de mégis egy igazi ajándék! Hajósig adta, kb. 22km lett, valahogy mégsem keseregtem.. :) Emcsivel összefutottunk a faluban, hamar jött értünk a fuvar is aztán irány vissza a reptér, ahol pedig indulhatott a bohóckodás, gyakorlás nagyon-nagyon jó hangulatban :)
Vasárnapra végképp szar időt mondott a meteo, otthon punnyadás lett kiírva aznapi feladatnak, amikor is ránézek csippás szemmel a széltérképre és hát nem Óbuda van? :) A felhőalap úgy kb. 550m magasságban, tehát pont kilátszott a starthely és mégegy kicsi. Nagyon hasonló volt a helyzet a tavalyi egyik MC-s naphoz amikor kellemesen szívott mindenhol a felhő, lehetett játszani, hogy inkább kint vagy inkább bent, emlékezetes repülés volt. Óbudán ketten repültek csak épp hogy nivózgattak, aztán miután elstartoltam ekezdte adni egész alapig :} Úgy 10percig még nem esett... aztán csepergett, aztán egyedül maradtam a levegőben.. Ha már úgyis vizes lett Vulva gondoltam akkor maradok még picit és hát nagyon élveztem! Kérdezték utánna megérte-e, NANÁÁ :) Azt mondhatnám, fullos hétvége volt mer ugye aki a kicsit nem becsüli.... szombati napról Emcsi készített pár fotót is: http://skywalk.hu/gallery.php?gid=765

A szerzett tapasztalat most csak annyi, hogy a meteo továbbra is bekaphatja :) Mégha nem is néz ki jónak neki kell indulni mer hátha, ha meg bejön akkor meg óriási boldogság.

liga biga gyere ki

Task 7-8: Egerben gyülekeztünk ismét. Az egész heti bepunnyadt idő után nem sok jót vártam a hétvégétől.. -repülésileg legalábbis-, viszont nagy izgalommal tölt el újra és újra, hogy a része lehetek a versenynek. Már nem okozott gondot a feladat értelmezése, bepötyögése, sokszor figyeltem magam, hogy mennyire más dolgokra fókuszálok, mint mondjuk az első versenynapon. Résen kellett lenni, jó helyre teríteni, figyelni a többi pilótát. DK-i starthelyről indultunk, bár az előző alkalomhoz nagyon hasonlóan várható volt, hogy befordul a szél (így is lett). Ismét jó pozícióban álltam, nálam kategóriákkal jobb pilótákkal együtt és az első jó befújásra, startoltunk. Elindult kb 10 ernyő. Folyamatosan a "nagykártyák" seggébe próbáltam helyezkedni, amiből mindig csak annyi lett, hogy ők elmentek jobbra, kullogtam utánnuk, aztán jöttek vissza, letaroltak mentek tovább, akkor utánnuk fordultam :) Vulva nem tartotta jól a lépést. Viszont semmi érdemleges emelést nem talált senki. Páran már mentek a leszálló fele néhányaknak pedig sikerült átbotorkálni a DNYi puklihoz. Én ekkor épp a DKi starthely fölött girheltem, amikor jött egy bika leáramlás, ami szépen egyenesen, pont a starthelyre letett. Eszem ágában sem volt visszaszállni :) Bár mikor láttam mi a helyzet, hogy egyébként énis a leszálló felé tartanék nagyon nem bántam, hogy így alakult. Amádé jól le is tolt, hogy versenyen tilos visszaszállni.. nagyon szégyeltem magam, bár újoncként nem tudtam, hogy ilyen van, a figyelmem pedig nem hívták fel rá. Mindegy :) Innen ismétlődött az előző forgatókönyv, Dro segített átvinni a cuccom (:*) a másik starthelyre, ami előtt a megmenekültek azóta is lejtőzgettek. Beálltam közéjük énis, várva a csodát.. ami aztán nem jött :) Másfél órán keresztül gyakorlatilag álltam egy helyben, néha tolatgattam, gyorsítózgattam.. egyszer lett volna lehetőségem elindulni, sikerült kiemelkedni kb. 800 méterre de annyira sodort és annyira nem volt meggyőző, hogy inkább nagy nehezen vissza evickéltem a "gyogyiba" többszöri -ebből szőllőkaró lesz- című gondolattal de aztán végül nem lett :) Elszürcsöltem az összes folyadékomat élvezkedtem még kicsit aztán leszálltam eléggé szétesett dehidratált állapotban.

Másnap, "kedvenc" starthelyünkre fújt megint a szél a DKire, csak most nem jobbos, inkább balos irányból. Ücsörögtünk kicsit itt az árnyékban, egy kicsit ott, hogy hátha majd változik az irány de végül beletörödtünk és lecuccoltunk a starthelyre. Délutánra vártuk, hogy a front széle elér minket, előrejelzés szerint zivataros időt josóltak, úgyhogy gyors, biztos feladatot írtak ki..41 kmes törtvonalút, ezúton kívánnék Amádénak Boldog 41. szülinapot :) én azért reméltem, hogy jobb lesz mint elötte nap. Már már rutinosan mentek a dolgok :} pötyögés, beállás, többiek figyelése, eddig minden nagyon jól ment :) Aztán páran bestartoltak, girhelgettek nem nagyon adta nekik.. majd Zsu sunyiban a kis keleties csücsökben nagyon ügyesen elkezdett kiemelkedni, majd az egész gerinc beindulni látszott, hirtelen jópáran rá is startoltak, sajnos az előttem álló nem kapkodott, vagy talán pont hogy igen, emiatt eltolta az időt és mire pont mentem énis a befújás végén már csak a küzködés jutott. Szép boly rajzolódott ki a fejem fölött, én végig alul botorkáltam de még így is jelentős magasságot nyertem csak a termik sodort be lee oldalra, így mindig előre kellett tágítani. Aztán egyszercsak szétment a boly fölöttem, és láttam elöl egy másik boly alakult ki, nade mire odaértem szembeszélben, megint csak az alját csíptem el :) és mégegyszer eljátszottuk ugyanezt. Teljes bizonytalanság uralkodott el, mindenki keresgélt, páran megint átmentek a DNYi elé ahol sikerült is kitekerniük valameddig nekem odáig már nem adta.. még a karók fölött festettem a magasabban lévőknek valami 0.2 -0.5öt aztán mentem a levesbe :) Nem értem ki a leszállóig, bár biztosan tudtam, hogy az alattam lévő terep ideális lesz leszállásra de mégsem az a leszálló.. szóval a karók felett 10 méteren még feszülten próbálkoztam és láttam mindenki mindent belead küzd hátha.. de nem nagyon jött be. Sajnáltam, hogy nem vettem elő a fénygépet olyan szép látvány volt, ahogy 15 ernyő rajzolja ki a semmit de muszály volt megszabadulni a ruháktól azonnal, különben pokoli forróságos halál várt volna. Gyors pakolás után még viszonylag lelkesen újra felmentünk, és én újra ugyanarra a fűszálra leszálltam kevésbé boldogan :) Amúgy a front nem nagyon érintett minket még akkor, zivatarhajlamnak nyoma sem volt és kb 4-en jutottak el az első fordulópontig (9.6km) amiért minden elismerésem :) A meteo pedig bekaphatja! :)

Egy szó mint száz, minden alkalommal rengeteget tanulok, érzek, tapasztalok. A repülés szeretetén túl ez egy egészen új izgalom. Folyamatosan profitálok, még akkor is ha nem sikerül elindulni a kurzuson. Ezek mind mennek bele a nagy batyuba és ha a szükség úgy hozza, tudom, hogy elő tudom őket venni. Emelett pedig a társaságban is mind egyre jobban érzem magam. Kívánok másoknak is hasonló tapasztalaszerzéseket és talán legközelebbre egy kicsit jobb időt :)