Task 7-8: Egerben gyülekeztünk ismét. Az egész heti bepunnyadt idő után nem sok jót vártam a hétvégétől.. -repülésileg legalábbis-, viszont nagy izgalommal tölt el újra és újra, hogy a része lehetek a versenynek. Már nem okozott gondot a feladat értelmezése, bepötyögése, sokszor figyeltem magam, hogy mennyire más dolgokra fókuszálok, mint mondjuk az első versenynapon. Résen kellett lenni, jó helyre teríteni, figyelni a többi pilótát. DK-i starthelyről indultunk, bár az előző alkalomhoz nagyon hasonlóan várható volt, hogy befordul a szél (így is lett). Ismét jó pozícióban álltam, nálam kategóriákkal jobb pilótákkal együtt és az első jó befújásra, startoltunk. Elindult kb 10 ernyő. Folyamatosan a "nagykártyák" seggébe próbáltam helyezkedni, amiből mindig csak annyi lett, hogy ők elmentek jobbra, kullogtam utánnuk, aztán jöttek vissza, letaroltak mentek tovább, akkor utánnuk fordultam :) Vulva nem tartotta jól a lépést. Viszont semmi érdemleges emelést nem talált senki. Páran már mentek a leszálló fele néhányaknak pedig sikerült átbotorkálni a DNYi puklihoz. Én ekkor épp a DKi starthely fölött girheltem, amikor jött egy bika leáramlás, ami szépen egyenesen, pont a starthelyre letett. Eszem ágában sem volt visszaszállni :) Bár mikor láttam mi a helyzet, hogy egyébként énis a leszálló felé tartanék nagyon nem bántam, hogy így alakult. Amádé jól le is tolt, hogy versenyen tilos visszaszállni.. nagyon szégyeltem magam, bár újoncként nem tudtam, hogy ilyen van, a figyelmem pedig nem hívták fel rá. Mindegy :) Innen ismétlődött az előző forgatókönyv, Dro segített átvinni a cuccom (:*) a másik starthelyre, ami előtt a megmenekültek azóta is lejtőzgettek. Beálltam közéjük énis, várva a csodát.. ami aztán nem jött :) Másfél órán keresztül gyakorlatilag álltam egy helyben, néha tolatgattam, gyorsítózgattam.. egyszer lett volna lehetőségem elindulni, sikerült kiemelkedni kb. 800 méterre de annyira sodort és annyira nem volt meggyőző, hogy inkább nagy nehezen vissza evickéltem a "gyogyiba" többszöri -ebből szőllőkaró lesz- című gondolattal de aztán végül nem lett :) Elszürcsöltem az összes folyadékomat élvezkedtem még kicsit aztán leszálltam eléggé szétesett dehidratált állapotban.
Másnap, "kedvenc" starthelyünkre fújt megint a szél a DKire, csak most nem jobbos, inkább balos irányból. Ücsörögtünk kicsit itt az árnyékban, egy kicsit ott, hogy hátha majd változik az irány de végül beletörödtünk és lecuccoltunk a starthelyre. Délutánra vártuk, hogy a front széle elér minket, előrejelzés szerint zivataros időt josóltak, úgyhogy gyors, biztos feladatot írtak ki..41 kmes törtvonalút, ezúton kívánnék Amádénak Boldog 41. szülinapot :) én azért reméltem, hogy jobb lesz mint elötte nap. Már már rutinosan mentek a dolgok :} pötyögés, beállás, többiek figyelése, eddig minden nagyon jól ment :) Aztán páran bestartoltak, girhelgettek nem nagyon adta nekik.. majd Zsu sunyiban a kis keleties csücsökben nagyon ügyesen elkezdett kiemelkedni, majd az egész gerinc beindulni látszott, hirtelen jópáran rá is startoltak, sajnos az előttem álló nem kapkodott, vagy talán pont hogy igen, emiatt eltolta az időt és mire pont mentem énis a befújás végén már csak a küzködés jutott. Szép boly rajzolódott ki a fejem fölött, én végig alul botorkáltam de még így is jelentős magasságot nyertem csak a termik sodort be lee oldalra, így mindig előre kellett tágítani. Aztán egyszercsak szétment a boly fölöttem, és láttam elöl egy másik boly alakult ki, nade mire odaértem szembeszélben, megint csak az alját csíptem el :) és mégegyszer eljátszottuk ugyanezt. Teljes bizonytalanság uralkodott el, mindenki keresgélt, páran megint átmentek a DNYi elé ahol sikerült is kitekerniük valameddig nekem odáig már nem adta.. még a karók fölött festettem a magasabban lévőknek valami 0.2 -0.5öt aztán mentem a levesbe :) Nem értem ki a leszállóig, bár biztosan tudtam, hogy az alattam lévő terep ideális lesz leszállásra de mégsem az a leszálló.. szóval a karók felett 10 méteren még feszülten próbálkoztam és láttam mindenki mindent belead küzd hátha.. de nem nagyon jött be. Sajnáltam, hogy nem vettem elő a fénygépet olyan szép látvány volt, ahogy 15 ernyő rajzolja ki a semmit de muszály volt megszabadulni a ruháktól azonnal, különben pokoli forróságos halál várt volna. Gyors pakolás után még viszonylag lelkesen újra felmentünk, és én újra ugyanarra a fűszálra leszálltam kevésbé boldogan :) Amúgy a front nem nagyon érintett minket még akkor, zivatarhajlamnak nyoma sem volt és kb 4-en jutottak el az első fordulópontig (9.6km) amiért minden elismerésem :) A meteo pedig bekaphatja! :)
Egy szó mint száz, minden alkalommal rengeteget tanulok, érzek, tapasztalok. A repülés szeretetén túl ez egy egészen új izgalom. Folyamatosan profitálok, még akkor is ha nem sikerül elindulni a kurzuson. Ezek mind mennek bele a nagy batyuba és ha a szükség úgy hozza, tudom, hogy elő tudom őket venni. Emelett pedig a társaságban is mind egyre jobban érzem magam. Kívánok másoknak is hasonló tapasztalaszerzéseket és talán legközelebbre egy kicsit jobb időt :)
Másnap, "kedvenc" starthelyünkre fújt megint a szél a DKire, csak most nem jobbos, inkább balos irányból. Ücsörögtünk kicsit itt az árnyékban, egy kicsit ott, hogy hátha majd változik az irány de végül beletörödtünk és lecuccoltunk a starthelyre. Délutánra vártuk, hogy a front széle elér minket, előrejelzés szerint zivataros időt josóltak, úgyhogy gyors, biztos feladatot írtak ki..41 kmes törtvonalút, ezúton kívánnék Amádénak Boldog 41. szülinapot :) én azért reméltem, hogy jobb lesz mint elötte nap. Már már rutinosan mentek a dolgok :} pötyögés, beállás, többiek figyelése, eddig minden nagyon jól ment :) Aztán páran bestartoltak, girhelgettek nem nagyon adta nekik.. majd Zsu sunyiban a kis keleties csücsökben nagyon ügyesen elkezdett kiemelkedni, majd az egész gerinc beindulni látszott, hirtelen jópáran rá is startoltak, sajnos az előttem álló nem kapkodott, vagy talán pont hogy igen, emiatt eltolta az időt és mire pont mentem énis a befújás végén már csak a küzködés jutott. Szép boly rajzolódott ki a fejem fölött, én végig alul botorkáltam de még így is jelentős magasságot nyertem csak a termik sodort be lee oldalra, így mindig előre kellett tágítani. Aztán egyszercsak szétment a boly fölöttem, és láttam elöl egy másik boly alakult ki, nade mire odaértem szembeszélben, megint csak az alját csíptem el :) és mégegyszer eljátszottuk ugyanezt. Teljes bizonytalanság uralkodott el, mindenki keresgélt, páran megint átmentek a DNYi elé ahol sikerült is kitekerniük valameddig nekem odáig már nem adta.. még a karók fölött festettem a magasabban lévőknek valami 0.2 -0.5öt aztán mentem a levesbe :) Nem értem ki a leszállóig, bár biztosan tudtam, hogy az alattam lévő terep ideális lesz leszállásra de mégsem az a leszálló.. szóval a karók felett 10 méteren még feszülten próbálkoztam és láttam mindenki mindent belead küzd hátha.. de nem nagyon jött be. Sajnáltam, hogy nem vettem elő a fénygépet olyan szép látvány volt, ahogy 15 ernyő rajzolja ki a semmit de muszály volt megszabadulni a ruháktól azonnal, különben pokoli forróságos halál várt volna. Gyors pakolás után még viszonylag lelkesen újra felmentünk, és én újra ugyanarra a fűszálra leszálltam kevésbé boldogan :) Amúgy a front nem nagyon érintett minket még akkor, zivatarhajlamnak nyoma sem volt és kb 4-en jutottak el az első fordulópontig (9.6km) amiért minden elismerésem :) A meteo pedig bekaphatja! :)
Egy szó mint száz, minden alkalommal rengeteget tanulok, érzek, tapasztalok. A repülés szeretetén túl ez egy egészen új izgalom. Folyamatosan profitálok, még akkor is ha nem sikerül elindulni a kurzuson. Ezek mind mennek bele a nagy batyuba és ha a szükség úgy hozza, tudom, hogy elő tudom őket venni. Emelett pedig a társaságban is mind egyre jobban érzem magam. Kívánok másoknak is hasonló tapasztalaszerzéseket és talán legközelebbre egy kicsit jobb időt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése